�t�rt�k a Bibli�t?!

Ahogy azt a Genezis els� k�nyv�ben olvashat� k�t t�rt�net is mutatja, a domesztik�lt tev�k m�r a Szent�r�sban is megjelennek, �gy p�ld�ul �brah�m, J�zsef vagy �ppen J�kob t�rt�neteiben.

A Tel-avivi Egyetem k�t archeol�gusa azonban a leg�jabb vizsg�latok nyom�n azt �ll�tja, hogy a h�zias�tott p�rosujj� pat�sok csak j�val k�s�bb, az id�sz�m�t�sunk el�tti 9. sz�zadban jelentek meg a t�rs�gben, �gy nemcsak megk�rd�jelezik a bibliai t�rt�netek le�r�s�nak hiteless�g�t, de meggy�z� bizony�t�kuk van arra n�zve, hogy a sz�vegeket j�val a le�rt esem�nyek ut�n �ll�tott�k �ssze – �rj�k a Tel Aviv c�m� tudom�nyos lapban.

Kor�bban �gy tartott�k, hogy a tev�t valamikor az id�sz�m�t�sunk el�tti m�sodik �vezred elej�n h�zias�tott�k az Arab-f�lszigeten, s igahord� �llatk�nt hasznos�tott�k.

A levantei t�rs�g d�li r�sz�n – ahol a mai Izrael is tal�lhat� – a legkor�bbi domesztik�lt tevecsontot az Arava-v�lgyben tal�lt�k meg; a v�lgy az �kori r�ztermel�s k�zpontja volt, amely a Holt-tengert�l d�lre indul, v�gighalad az orsz�g keleti hat�r�n, �s eg�szen az Eil�t-�b�lig ny�lik.

Hogy meg�llap�ts�k, mikor jelentek meg az els� h�zias�tott tev�k a t�rs�gben, a Tel-avivi Egyetem r�g�szei, Erez Ben-Joszef �s Lidar Szapir-Hen t�bbek k�z�tt radiokarbonos vizsg�latokat v�geztek a leleteken �s m�s, a v�lgyben tal�lt r�g�szeti eml�keken.

Mint kider�lt, a felt�rt tevecsontok mindegyike olyan r�g�szeti r�tegekben ker�lt el�, amelyek az i.e. 10. sz�zad utols� harmad�ra vagy k�s�bbre, azaz �vsz�zadokkal �brah�m, Izs�k �s J�kob, azaz a p�tri�rk�k kora (i.e. 2000-1500) ut�ni id�kre dat�lhat�.

Noha a tev�ket az Arab-f�lszigeten m�r i.e. 2000 k�r�l elkezdt�k teherhord�sra haszn�lni, Izrael vid�k�re csak j�val k�s�bb, val�sz�n�leg egyiptomi k�zvet�t�ssel jutottak el. Erre utal az is, hogy az egyiptomaiak �ppen abban az id�ben foglalt�k el ezt a ter�letet, amikor a tev�k a r�g�szek szerint megjelentek.

A h�zias�tott tev�k megjelen�s�vel p�rhuzamosan dr�mai v�ltoz�sok t�rt�ntek a helyi r�zb�ny�szban: sok b�ny�t bez�rtak, s ami maradt, ott k�zpontos�tott�k a munkafolyamatot �s �j technol�gia gy�keresedett meg.

A tev�k m�lyrehat� t�rsadalmi �s gazdas�gi v�ltoz�sokat id�ztek el�, �j lend�letet adtak a kereskedelemnek, mivel �j, addig el�rhetetlennek t�n� ter�letek is el�rhet� k�zels�gbe ker�ltek, az Egyiptomot, Indi�t �s Ar�bi�t �tszel� nagyobb �tvonalak pedig, mint amilyen a T�mj�n�t, bekapcsolt�k a mai Izraelt a kereskedelem v�rkering�s�be.